Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Hamuba sült porcelán körhinta

2019\12\13

rosszul vagyok

2019\12\13

Idióta vagyok. Visszaolvasgattam a nyár végi üzeneteket. Kedves volt, vicces, érdeklődő. Annyira hiányzik az az énje. A nevetés. A kérdések. Perverz poénok..

Nem tudom abbahagyni a sírást. Jöhetne már az a meteorit, vagy űrszonda. Bár a 21-i buli adta volna stranger things feelingesen az Instantban, de ehh. 

2019\12\09

Bár tudnám, hogy neked is nehéz. Hogy azért néha gondolsz rám. Hogy nem azért csinálod, mert van valakid.
Vagy akár azt, hogy nem vagy rám kíváncsi, és végleg lezártad.
Bárhogy is, sokkal könnyebb és tisztább lenne. Tudnom kell. 

2019\12\08

A kis jácintom, amiről azt hittem, hogy teljesen halott, de nem volt szívem kidobni, kezd új életre kelni, aminek a testvérét Zs anyukájának vittem tavaly karácsonykor. Egyfelől ez boldoggá tesz, de közben a szívem szakad meg.

2019\12\05

Miután melóban elintéztem a dekorációt, egész délután a Télapó kis manóját játszva lelkesen szaladgáltam fel, s alá, míg mindenkinek meglett a tökéletes motyó. Szépen összekészítettem mindent. Aztán rám telepedett a csend és a magány.

Tavaly ilyenkor fantasztikus szerelmezés után próbáltam kuncogva, settenkedve a cipőjébe csempészni a meglepit, és ő pont ugyanígy tett, hogy reggelre minden a helyén legyen.

Boldog voltam. Most pont olyan üresnek érzem magam, és mindent, mint amilyen üres lesz a csizmácskám. 

2019\12\01

2 vodkanaranccsal később...

...felcsendül annak a számnak (Sorry) egy tök jó new retro wave változata, amit akkoriban küldött nekem, amikor újrakezdtük tavaly nyáron. Meg az az idétlen zene, amit mindig énekelgetett, azt a hülye skibidi.. Jaj istenem. Hiányzik. Kurvára.. Annyira.. áhh, mindegy. Szarik ő rá. És rám.

Viszont a tömegbe bedobott, aztán flottyadásig passzolgatott stranger thingses strandlabdát én kaparintottam meg! Háhhh! És a hipercuki zenész/dj srác megfogta a kezem és dupla adag matricát kaptam :D meg azóta szétlájkolta instán is a képeim :O *.* ♥

screenshot_20191201_140812.jpg

Úristen, akkora zenék mentek, olyat tomboltunk! Nekem mondjuk szerintem semmi hangom nem maradt holnapra, cserébe lesz izomlázam (jaj, azt írtam, hogy izomlábam xD), de nem érdekel, megérte. Imádtam!

Mood:

2019\11\30

Egy jó Stranger things buli mindig jó! Legalábbis remélem, hogy az lesz.

Megy a Szépülésország ezerrel. Imádok mindent, amihez be lehet öltözni. Készül a 80'as évekbeli frizurám és sminkem, a ruhám kikészítve. Dúdolgatok, táncikálok. Nagyon várom! ^^

giphy_3.gif

2019\11\27

screenshot_20191127_162543_com_facebook_orca.jpg

Egy ilyen nap után úgy is érzem, hogy lelkem át kell nyújtanom, hogy az isteni szentségben ismét felragyogva tisztuljak a legbelső fájdalom és a testi vágyak mocskától. 

NEM! :D De azért jót röhögtem :D

2019\11\22

Hányszor profiteroloztunk együtt. A nagy pizzarendelések utan. Amikor vettem a boltban hétvégére, mikor átjött. Esztergomban a hátsó udvaron. Még utoljára is olyan fagyit vettem neki odakint a billában. 

Napok óta kívánom. De.. Vele. Csak vele. Ez olyan "mi" dolog.

Aj, bárcsak... 

2019\11\21

"Sokan elhiszik a nagy Disney álmot. Pedig valójában mindenki méltó lenne mindenki Nagy Ő-jének, Mert annak senki sem születik. Szeretettel, nagyon sok munkával, és tanulással teszitek egymást azzá."

Aj, hát sorozatoznom sem szabad. :( Fáj. 

 

2019\11\21

Gondoltam, magunkévá teszem a sötét sarokban ott feledett gyümölcsöt, ha már senki nem kínált meg minket. Látszik, hogy igazi mestertolvaj vagyok, lvl végtelen.

Feltűnésmentesen odalopakodtam egy fekete zsákkal. Aztán sikerült nagy hanggal felborítanom az üres rekeszekből álló kisebb emelvényt. A gyümölcsök legott szerteszét gurultak, némelyik egyenesen a recepció felé vette az irányt. Miután gyorsan összeszedtem mindent, és megvártam, hogy a döbbent szemtanúk elmenjenek, visszaosontam a helyemre a zsákmánnyal. Aztán észrevettem, hogy a tett helyszínén felejtettem a személyazonosságomat bizonyító belépő kártyám. Úgyhogy vissza kellett mennem érte.

De legalább lett egy csomó gyümölcsünk :'D 

2019\11\19

img_20191119_165018.jpg

Hiányzik az az Ismeretlen személy. Aki keresett. Aki kedveseket írt. Aki törődött velem. Aki azt kívánta, hogy szépeket álmodjak, és nem álmatlan éjszakákat, vagy rémálmokat okozott. Hiányzik a beszélgetés. Hiányzik a mosolyjel. A tipikus szavajárása. Hiányzik a zöld szín, a piros helyett. 

Hiányzik. 

2019\11\18

Állandóan csak adok és adok és törődöm, én meg soha nem kapok lófaszt sem. Mindig ez volt. És senki nem becsülte meg ezt tőlem. Nincs viszonzás. Nincs törődés. Soha senki nem áll ki mellettem. Senki nem harcol velem együtt, vagy értem. 

Mai napom legkedvesebb pillanata volt, amikor Viktor az aulán áthaladva látta, hogy ki van sírva a szemem, akkor hozott nekem egy csokit. Nem mondott semmit, nem várt semmit, csak lerakta elém, fel akart vidítani.

És akkor hol vannak azok, akiknek állítólag jelentek is valamit? 

2019\11\17

Nevetésre vágyom, bohóckodni szeretnék (mint Flutty kapitánnyal), sikítva nevetni, ugrálni. Azt szeretném, hogy újra előjöjjön a gyengéd, szenvedélyes, vagy éppen gyermekien lelkes és boldog énem. Az olyan jó szokott lenni, úgy hiányzik ez. 

2019\11\16

Shi(f)t+del

Félek. Félek, hogy többé senkit nem fogok már úgy szeretni, mint őt. És fáj, hogy ő egyáltalán nem érez így. Nincsenek kétségei. Nem érek annyit sem, hogy megbeszélje velem, egyszerűen shift+del, hogy még a lelki kukában se rontsam a levegőt, hanem végleg eltűnjek.

Én soha nem felejtem el. Ahogy azt sem, milyen érzés volt boldognak lenni vele, milyen érzés volt röpke időre úgy érezni, mintha tartoznék valakihez. Mintha lenne családom. 

2019\11\16

A konyhában sétáltam fel s alá, a vadállat vadászott a lábamra a macskaalagútból. Már fájt a karom, mert több, mint fél órája hallgattam P recsegős hangját a telefonból. Nevetgéltünk, lelkiztünk, kicsit titokban még pityeregtem is. 17 évesen is pont ilyen volt hallgatni, és viccelődni vele. Ő az egyetlen, aki tényleg megérdemelte, hogy szerettem.

Törődik velem, és megnevettet, pedig évek óta nem láttam, és 14 éve szakítottunk. Más meg elbúcsúzni, és lezárni sem képes.. :( És most itt sírok, kezemben a telefonnal, a takaró alatt hernyulva.

Érzelmi hullámvasút nap így a Terminátorozás, és téli bevásárlás után.  

2019\11\13

Ha ajándékozásról van szó, meglepiről, én nem bírok magammal. Gyermeki lelkesedéssel agyalok, készülökImádok adni, és örmömet okozni! Amennyire rettegek az ünnepektől, az ő és a családja hiányától, az ajándékaim átadását pont annyira várom.

Bár neki is okozhatnék még örömet, bár hagyná. De gondolom, ő már másnak készül meglepivel, és más ajándékára vágyik. :'(